Ezen a héten Napsugár mutatkozik be. “Pici, szőke lány, hatalmas fekete kutyával!” Ez a gondolat villant át a fejemben az első találkozásunkkor. Azóta rendszeressé váltak hosszú közös sétáink, kutyáink legnagyobb örömére.
Példaképem az elsajátított bölcsességei miatt, illetve a lelki és tudati kiegyensúlyozottságáért. Nem csak barátként tekintek rá, hanem tanítóként és útmutatóként is. Namaste.

Hivatalosan Bajkó Ágnesnek hívnak, de amerre csak megfordulok, mindig adományoznak nekem egy új nevet. Mostanában legtöbben Napsugárnak, vagy Nesának szólítanak.

Hivatásomat tekintve tanítok, oktatok.
Elsődlegesen hatha jógát Budapesti stúdiókban, és ha az időjárás kedvező, az anyatermészet lány ölén. A jóga ősi és misztikus világa teljesen új dimenziókat és irányelveket tárt fel számomra. A jóga filozófiai hátterével, és rendszeres gyakorlásával, áldások sokaságával megváltoztatta az életemet.
Másod soron egy lovardában adom át a lovakkal kapcsolatos tudásomat az arra vágyóknak, mind ez alatt értem a lovaglást, lovas tornát (voltizsálás), valamint a lovakkal való bánásmódot, tartást, lovas felszerelések részeit, annak karbantartása és szakszerű felhelyezését is.  A lovardai élet nekem kicsit a második otthonom. Mindig tanyasi életre vágyódtam, így igazán jól érzem magam ebben a közegben. A lovakkal való munka alázatra, tiszteletre, határozottságra és magabiztosságra is tanít.

Napjaim maradékában személyes kapcsolataim (család, barátok) ápolgatása mellet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola nappali tagozatán okíttatom magam.

Számomra a sport, nem csupán, csak egy időtöltési folyamat, hanem egyfajta életmód. Ami minden áldott napomba beleivódott. Nem telik el úgy nap, hogy ne végeznék valamilyen jellegű mozgást, ha csak pár percre is. És ehhez nem kell se konkrét hely, se társaság, se pénz, semmi más nem kell hozzá csupán csak egy csöppnyi akarat és egy kevéske erre fordított idő.

Óvodás korom óta űzőm a sportágak valamikét. Kisebb nagyobb szünetekkel. Sportágak, amikben eddig szerencsét próbáltam.

• Atletikus torna
• Úszás (8 évig heti rendszerességgel)
• Judo (2 év, verseny szinten)
• Szinkronúszás (vízi balett, 1 évig)
• Síelés (Szezonális 10 éves koromtól napjainkig)
• Birkózás (3 év, verseny szinten)
• Karate
• Tollas labda (5 év, verseny szinten)
• Jóga (2009– től, gyakorlom, 2012-ben kezdtem meg az oktatást)
• Lovaglás (2010-ben ültem fel úgy először lóra, hogy kaptam mellé valamilyen fajta oktatást, 2013-tól oktatok)

A különböző testedzések kóstolgatása eleinte egyfajta ismerkedésnek indult a testemmel, határaimmal. Aztán amolyan kedvteléssé, időtöltésé vált. Később feszültség levezetés, és bizonyítás vágy hajtott. Napjainkra mindennapi szükséglet lett, ami hozzájárul ahhoz, hogy harmonikusan és gördülékenyen folyjanak a dolgok körülöttem és bennem.

A test táplálása nem merül ki azzal, hogy élelmet jutattok a szervezetembe. Csontjaimnak, ízületeimnek, izmaimnak, az egész testnek szüksége van a megfelelő mozgásra, amit minden nap igényel. Számomra elengedhetetlen ép úgy, mint a napi étkezés, ha kimarad, bajok lesznek. Motivációm, személyiségem fejlesztése, egyfajta lelki önmegvalósítás elérése. Oktatásiam, során más emberekkel újfajta élmények megismertetése. Hitet és erőt szeretnék adni nekik, hogy tudják, van választásuk és lehetőség is fejleszteni, jobbá tenni az életüket, önmagukat. Nekem is idő kellet, hogy hinni tudjak magamban. De miután az ember elhatározza magát, és kitartó, óriási falakat képes ledönteni.

A sportolás, bármilyen jellegű is legyen, számomra épp olyan, mint egy piszkos munka után, egy jóleső fürdő. Felfrissít testet-lelket, felszabadít, megújít. Boldogságot és jóleső fáradságot érezek ilyenkor. Úgy érzem eleget tettem a kötelességeimnek. Jót tettem magammal. Csak élvezem, hogy létezem, úgy ahogy éppen vagyok. Ez után az érzés után erősen tud vágyódni az ember egész lénye.